Az Alexander-technika szerepe a beszédképzésben
Az Alexander-technika egy pici, de annál fontosabb része a hang- és a beszédképzésnek. Az alábbi pontokban megismerheted, honnan indult, kitől ered ez a technika, mi a szerepe a beszédképzésben és milyen egészségügyi előnyei vannak. Fontos megjegyezni: az Alexander-technika elsőre szimplán mozdulatok ismétlésének tűnhet, ami megváltoztatja a rosszul beidegződött reflexeket. Valójában ennél többről szól, de ezt csak akkor lehet igazán érzékelni, amikor beépül a mindennapjainkban.
Ki volt Alexander?
Frederick Matthias Alexander 1869-ben született, Ausztráliában. Szüleivel és hét testvérével nőtt fel egy tanyán. 20 évesen Melbourne-be költözött a nagybátyjához. Félretett pénzéből falta a kultúrát, leginkább a színházhoz kötődött. Eldöntötte, hogy színész lesz. Kitartó munkája és tehetsége meghozta gyümölcsét, saját színházat alapított. A rengeteg felkérés után egyre romlott a hangja, míg egy fellépés során el is ment. Veszélyben került a karrierje, ezért kényszerpihenőt tartott. Ez a pihenő jelentette az Alexander-technika elindulását.
Alexander két dolgot figyelt meg: a színpadi beszéd közben csinált valamit, amit a hétköznapi beszéd során nem. Előbbitől rendszeresen elment a hangja, tehát arra kellett rájönnie, mit csinál másképp és ez mit okoz a testében. Megfigyelte, hogy a színpadon a fejét túlságosan hátra húzta, ezzel pedig nyomást helyezett a gégéjére. Ettől pedig kénytelen volt a száján venni a levegőt, aminek következtében egyenes út vezetett a hangvesztésig. Miután ezekre rájött, további kérdések merültek fel benne azzal kapcsolatban, hogy ezt miért csinálja? Megfigyelései során három fontos dologra jött rá:
a berögzült szokásainknak gyakran nem vagyunk tudatában – tehát megváltoztatni sem tudjuk őket
ha a fej és a gerinc dinamikusan működnek, a többi izom és reflex is megfelelően működik
a testünk használata a test minden funkciójára kihat
Szép lassan kidolgozta a ma már róla elnevezett technikát, ami olyannyira sikeres lett, hogy több kollégája is a segítségét kérte. 1904-ben Angliába ment, hogy az ott élő művészekkel is megismertesse a módszert. Később képzést indított, és egészen haláláig (1955) számos embernek tanította meg az Alexander-technikát, amit napjainkban egyre szélesebb körben ismernek. Több egészségügyi intézményben megelőzés és rehabilitáció céljából alkalmazzák.
Mi az az Alexander-technika?
A helytelen testtartás és a stresszes életmód észrevétlenül okoz izomfájdalmat, görcsöt a test különböző pontjain. Ezek pedig rossz reflexeket alakítanak ki, ami hát-, nyak-, derékfájást, migrént és fáradtságot is eredményezhet. Legrosszabb esetben a legkisebb testmozgást követően is fájdalmat, kimerültséget érzünk. Az Alexander-technika abban segít, hogy felismerjük a rossz reflexeket, a helytelen testtartást, és az ezek által okozott fájdalmat a testünkben. Valamint megtanuljuk, hogyan engedjük el a feszültséget, és tudatosabban használjuk a testünket a mindennapi tevékenységeink során. Az Alexander-technika a test szabadabb és okosabb használatára vezet rá. Lényege, hogy bármilyen külső segítség nélkül el tudjuk engedni az izomfeszültséget.
A testünk egy nagyon okos gépezet, minden alkalommal jelzi, ha valami nem tetszik neki. A gond ott kezdődik, amikor ezekre a jelzésekre nem figyelünk, vagy ha figyelünk is, elnyomjuk őket. Egy idő után pedig hozzászokunk a kellemetlen érzetekhez, amik attól még ugyanúgy rontják az adott testrész működési funkcióját. Mivel ezeket gyakran nem vesszük észre, fontos, hogy először egy tanár segítségével mérjük fel, mi az, amin változtatnunk kell, hol van a fájdalom gyökere. Némi gyakorlás után már mi magunk is érezni fogjuk, hogy milyen mozdulatokon kell változtatnunk ahhoz, hogy megszüntessük az izomfeszülést. A tudatosításnak köszönhetően a jó reflexek beépülnek, mi pedig azt fogjuk érezni, mintha könnyebb lenne a testünk, a tudatunk kitisztul és több energiánk van.
Az Alexander-technika szerepe a beszédképzésben
Mivel Alexander maga is színészként kezdte, és a szakmájának köszönhetően jutott el az emberi test működésének fontos alapelveihez, a technika elsősorban művészek körében vált ismertté. Egy előadóművésznek fontos eszköze a teste és a hangja, ha ezek nem működnek megfelelően – ahogy Alexander esetében is olvastuk –, könnyen a karrierjükbe kerülhet. A hanghigiéné segít megőrizni hangunk egészségét, de érdemes a beszédet is holisztikus szemmel nézni. A beszéd a hangadásra épül, a hangadás a légzésre, a megfelelő légzés pedig az egészséges testműködésre. Ezek egymásra hatnak, ezért egyik sem fontosabb, mint a másik. Aki komolyabban szeretne foglalkozni a beszéde és a hangja egészségének megőrzésével, az Alexander-technika egy jó kiindulópont.
Mit nyerünk még?
Bár mindenki egyéni céllal keres fel Alexander-oktatót, a végeredmény szinte minden esetben:
a fájdalom megszűnése az izmokban
több energia
nagyobb tüdőkapacitás
tisztább hang és érthetőbb beszéd
tudatosabb testhasználat
kevesebb szorongás
A fenti előnyöket természetesen másféle módszerekkel is el lehet érni (gyógytorna, könnyű mozgásforma, meditáció, légzésterápia stb.), de érdemes minél több technikát kipróbálni, hogy megtaláljuk a nekünk megfelelőt. Az Alexander-technika hasznos kiegészítője lehet bármelyiknek.
Amennyiben kedvet kaptál, próbáld ki az alapokat egy beszédtréning keretében: jelentkezem.
Ha pedig komolyabban foglalkoznál az Alexander-technikával, itt találod a Magyar Alexander oktatók listáját:
Alexander-technika Tanárok Egyesülete.
Szakirodalom:
Brennan, Richard (2001): Az Alexander-módszer alapjai. Édesvíz Kiadó, Budapest.
Macdonald, Robert - Ness, Caro (2007): Az Alexander-technika. Scolar Kiadó, Budapest.
(Képek: Canva)