Rólunk szól – Gothár Péter: Hét kis véletlen

Premier előtt volt szerencsém megtekinteni Gothár Péter Hét kis véletlen című filmjét, a körülményekre tekintettel, távmoziban, a kanapé melegéből. Sokféle filmet láttam már, de egy biztos, ehhez hasonló rendhagyó alkotást még sosem. A kevés szereplőt mozgató film nem valószínű, hogy bekerül a populáris, mainstream mozik közé, de feltételezhetően nem is ez volt a cél. Hála az égnek!

Bartók és a polgári lakások bája

Nincs bajom a szélesebb közönség számára készített filmekkel, sőt, de értékelhető alternatív alkotást létrehozni szerintem nagyon nehéz, ezért sokan bele is buknak. Gothár filmjét sem szabad úgy nézni, mint egy egyszerű drámát, nagyon is a sorok mögé kell néznünk, hogy összerakjuk a mozaikdarabkákat. A szereplők szájából elhangzó mondatok ugyanis látszólag semmilyen lineáris elvet nem követnek, és a szereplők jelleméről, múltjáról is csak némi ízelítőt kapunk, de valahogy mégis úgy érezzük, ismerjük őket.

*Rezes Judit, Börcsök Olivér, Mészáros Máté*

Gertrúd (Rezes Judit) és Misi (Mészáros Máté) házasságát valószínűleg már csak közös fiúk, Zoli (Börcsök Olivér) és a megszokás tartja össze. A recsegő padlós polgári lakásuk zsúfolásig tele van aggatva limlomokkal, a káoszt pedig fokozzák az egytől egyig őrültnek tűnő szomszédok, akik itt-ott feltűnnek a gangos bérház folyosóin. Vagy éppen Misiék nappalijában, amikor Mikulásra van szükség, aki a tetőről leeresztve bedobálja a csomagot a maguk világába zárkózott társaság ablakain. Mindeközben néha felcsendül Bartók valamelyik alkotása, akinek személyéről a zenetanárként dolgozó Gertrúd áhítattal beszél. Látszólag a zene és a munka az egyetlen öröme, amikor feltűnik, pontosabban kiúszik a Dunából a remény volt tanítványa, Albán személyében (Mészáros Blanka).

Néha a dolgok csak úgy megtörténnek

Vizuális szempontból a Hét kis véletlen egy percre sem hagyja lankadni a néző figyelmét, a szürreális képek egymásutánjaiból kibontakozó életek mégsem tűnnek furcsának vagy idegennek. Az önmagát újradefiniáló Gertrúdban, a megfásult családapaként feltűnő Misiben és a még önmagát kereső Zoliban valahol mi is ott vagyunk, voltunk, esetleg leszünk. Gertrúd, aki családanyaként és feleségként már csak árnyéka önmagának, végre megragadja a kínálkozó alkalmat és megpróbál új életet kezdeni.

*Mészáros Blanka, Rezes Judit, Mészáros Máté, Börcsök Olivér*

Albánt, az élet örömeit élvező, a szabadságba szerelmes fiatal lányt Mészáros Blanka könnyedén hozta, jó volt nézni a játékát, de ez a többi szereplőről is elmondható. Szerencsére a kémia is működött közte és Rezes Judit között. Természetesen egy ilyen kapcsolat esetén a társadalomkritika sem maradhat el, amit Znamenák István mint ingatlanos meg is ejt a film közepén, ezért marad a rég nem lakott családi ház. Jöhet a nyaralás, a régi családi képek a falakon, amelyekből kibontakozik a nagymama története a II. világháború idején, belecsempészve némi iróniát a régmúlt történéseinek igazságtalanságába.

Sznob szülők és papucsférjek

Miután Gertrúd és Albán a korkülönbség ellenére csak úgy repülnek a szerelem szárnyán, valami eltörik és sajnos már nem lehet megragasztani. Közben Misi bátorkodott szakállat és bajuszt növeszteni felesége távollétében, ugyanis arra nem számított, hogy Gertrúd visszatér, és mindenki élete a maga langyos, unalmas mivoltában folytatódik ott, ahol abbamaradt. Vagyis majdnem ugyanott.

Apa és anya is megpróbált kievickélni a megszokott hétköznapokból, csak Zoli nem, de Albán, a szabadság és a lehetőségek mintaszobra még visszatér hozzá, elvégre az élet csupa váratlan fordulat. Zoli, aki mozgóképek alkotásában éli ki kreativitását és dolgozza fel szülei kapcsolatát, természetesen nem tud ellenállni a lehetőségnek. Megjelenik előttünk a Lánchídra vezető alagút, Budapest éjszakai fényei, a melegszendvicsre rajzolt szív, egyszóval minden, ami a fiatalságunk része. Persze a görbe estéknek mindig megvan a böjtje, hol kisebb, hol nagyobb.

A sorok mögött

A Hét kis véletlen látszólag csak egymás mellé rakott képek és mondatok tömkelegének tűnhet, de valójában mindent egyberakott, ami rólunk, emberekről, az emberi érzésekről szól. Ha innen nézzük Gothár alkotását, akkor azt látjuk, hogy csak a szeretet és a kapcsolódás szüntelen keresése hajtja a döntéseinket. Külön kiemelendő Táborosi András operatőr kiváló munkája, valamint Básti Juli és Bezerédi Zoltán kettőse, akik szintén feltűnnek a filmben egy rövid jelenet erejéig.

Az alkotás szöveg szempontjából azt az érdekes lehetőséget veti fel, hogy a mozaikszerűen egymás mellé tett mondatok nagyon is megállják a helyüket, ha azokat egy tágabb kontextusban értelmezzük. Ebben a felfogásban pedig a képi világ sokkal szabadabban alkalmazható. Gothár filmjét lehet nagyon szeretni és nagyon utálni, de semlegesnek maradni nehéz, ami a tömegalkotások korában ritka kincs.